KRAKKÓ LEGKEDVESEBB TALÁLKOZÓHELYE - NOWA PROWINCJA

Ha jó sorsom Krakkóba visz, és az óvárosban szeretnék valakivel beszélgetni, az egyik legkedvesebb találkozóhelyem a Nowa Prowincja.

Ha néhány szóban kellene jellemezni: fa bútorok, híresen finom forró csoki és irodalmi kaputelefon. Idén ünnepli 20 éves évfordulóját ez a kultikus hely, amelyet Krakkó egyik legrégebbi (természetesen többször újjáépített) lakóházában találunk. Az épületnek magyar vonatkozása is van – falán emléktábla hirdeti, hogy a XV-XVI. században itt volt a Jagelló Egyetemen tanuló magyar diákok kollégiuma.

Krakkóban rengeteg új kávézó, étterem nyílik, de épp oly sok be is zár, igazi öröm, ha vannak helyek, amelyek "öröknek" számítanak – ilyen a Nowa Prowincja. Ehetünk itt reggelit, hiszen már 8-kor kinyit, délben könnyű ételek mellett ebédmenüjük is van, este pedig igazi kocsmává alakul át, a ház borát kis kancsókban kérhetjük. Talán nem meglepő, hogy a délelőtti, koradélutáni órákban könnyebben találunk helyet – estére már ajánlatos foglalni. Délelőtt viszont arra is esély van, hogy az ablak melletti, utcára néző helyes kis asztal a miénk legyen. Mivel Krakkó egyetemi város, mindig sok fiatal ül itt, de az idősebb korosztályt is megtaláljuk a kávéházakban. Bevallom, nekem mindig nagyon jó érzés, amikor különböző generációkat látok ilyen helyen kávézni, újságot olvasni. A Nowa Prowicjában a legutóbbi időkig még újságok is voltak, remélhetően minél tovább megőrzik ezt a jó szokást. Mivel a kávéház közel van az egyetemi negyedhez, a szomszéd utcában levő lengyel tanszékhez, mindig is szívesen keresték fel krakkói művészek, írók, költők. Andrzej Wajda, Czeslaw Milosz, Adam Zagajewski mellett a leghíresebb törzsvendég a Nobel-díjas Wiesława Szymborska volt.

Egy anekdota is kering róla és a kávéházról. Mivel Szymborska híresen nagy dohányos volt, amikor zárt helyeken bevezették a dohányzási tilalmat, kétségbeesetten kérdezte a tulajdonost: "Gyermekem, hát mi lesz velem?". Megnyugtatták, hogy rá nem fog vonatkozni a tilalom, és azt megnézik, ki mer majd szólni Szymborskának. Miután így megnyugodott a költő, természetesen ő is udvariasan kiment az épület elé, amikor rá akart gyújtani.

Az ő emlékét is őrzi a bejáratnál lévő irodalmi kaputelefon, amelyen nem a ház lakói, hanem a legjelentősebb lengyel költők neveit olvashatjuk – a teljesség igénye nélkül: Szymborska, Miłosz, Lipska, Zagajewski. Ha megnyomjuk a név melletti gombot, egy-egy verset hallgathatunk meg a költő előadásában. Egy mostani törzsvendég szerint ez mindig izgalmas, de késő este, egy pohár borral a kézben igazán különleges élmény. Csak ne essen az eső, mint Grzegorz Turnau Bracka című dalában.

Kultikus utca kult-kávézójához kultikus dal illik.