top of page
  • Facebook
  • Instagram

FATEMPLOMOK KIS-LENGYELORSZÁGBAN

Lengyelország hat régiójának egyikeként Kis-Lengyelország (Małopolska) egy

hagyományokban, műemlékekben és természeti kincsekben gazdag történelmi régió. A

lengyel táj elválaszthatatlan eleme a történelmi faépítészet, amely gyönyörűen kiegészíti a

zöld völgyekkel, festői dombokkal és magas hegycsúcsokkal csábító hegyvidéki

környezetet. Mindezek az építészeti kincsek – melyek legnagyobb számban Kis-

Lengyelországban maradtak fenn – nemcsak a táj elbűvölő elemei, de olyan,

világviszonylatban is egyedülálló történelmi emlékek, amelyek a régió viharos történelmére

és gazdag hagyományaira emlékeztetnek.



Jaszczurówka


A műemlék épületek sorában kiemelkedő helyet foglalnak el a máig fennmaradt

gerendaépületek. A 255 legértékesebb történelmi faépületet csokorba gyűjtve a Sziléziai,

Kis-Lengyelországi és Kárpátaljai Vajdaság összefogásának eredményeként 2001-ben

hozták létre a Faépítészeti útvonalat (Szlak Architektury Drewnianej).


A több mint 1500 km hosszú Kis-Lengyelország Faépítészeti útvonal (Szlak

Architektury Drewnianej w Małopolsce) 255 történelmi faépítményt – többek között festői

katolikus templomok, gyönyörű ortodox templomok, karcsú harangtornyok, főúri kastélyok,

udvarházak és skanzenek – foglal magában, melyek a népi kultúra legértékesebb

építészeti emlékei közé tartoznak. Az útvonal négy részből áll, ezek Újszandec (Nowy

Sącz) és Gorlice, Tarnów és környéke, Árva (Orawa), Havasalja (Podhale), Szepesség és

a Pieninek, valamint Krakkó és környéke.


A szakrális épületek közül négy fatemplom 2003-ban felkerült az UNESCO Kulturális

és Természeti Világörökség listájára. Ezek a Szent Mihály arkangyal templom

Binarowában, a Szent Mihály arkangyal templom Dębno Podhalańskiban, a Szent

Leonard templom Lipnica Murowanában és a Szent Fülöp és Szent Jakab templom

Sękowában. 2013-ban újabb négy, ezúttal ortodox templom került fel az UNESCO

listájára. Ezek az Ifjabb Jakab apostol templom Powroźnikban, a Boldogságos Szűz Mária

templom Owczaryban, a Szent Paraskevi templom Kwiatońban és a Szent Mihály

arkangyal templom Brunary Wyżne-ben.




A legkorábban – 15-17. században – épült templomok azonos tájolással épültek, ami

azt jelenti, hogy a templom legfontosabb része, a presbitérium kelet felé nézett. Ez a

napkultuszra utaló szokás az ősidőkig nyúlik vissza, a kereszténység elterjedését

követően azonban már Krisztus szerepét szimbolizálta.


A fatemplomok megjelenése az évszázadok során jelentős változásokon ment

keresztül. Különböző korokban különböző típusú épületek épültek, a régebbi templomokat

ráadásul gyakran átépítették. Stílusuk a gótikától a reneszánszon és a barokkon át az

újabb korok stílusáig terjed. A legkorábbi időkből fennmaradt templomok eredetileg

általában két részből – egy téglalap alakú hajóból és egy szűkebb, három oldalról zárt

presbitériumból – álltak. A presbitériumhoz észak felől sekrestye, a hajóhoz délről és

nyugatról tornác csatlakozott. A 16. század végéig a templomépületeknek csak a déli

oldalán voltak ablakok, ezt éghajlati, de szimbolikus okokkal is magyarázták, azt hitték

ugyanis, hogy az északi oldalon ördögök és mindenféle gonosz lények leskelődnek. Az

építményt többnyire zsindellyel fedett meredek nyeregtető fedi, ennek szélességét a

presbitérium szélességéhez igazították.


A 16.-17. század fordulójától kezdve a régebbi fatemplomoknál a szentély nyugati

oldalkához tornyot, harangtornyot és gyakran ún. „soboty” nevű – a templomot körülvevő,

a tetővel azonos dőlésszögű, oszlopokkal alátámasztott – alacsony árkádokat építettek.

Az elnevezés onnan ered, hogy a templomtól távol élő híveknek már szombaton meg

kellett érkezniük, és egész éjjel várniuk kellett a vasárnapi szentmisére.


A kis-lengyelországi fatemplomok sorában különleges helyet foglalnak el a

görögkeleti és a lemkó hagyomány ötvözésével született lemkó ortodox templomok. Az ún.

ruszin-barokk stílusú, bordás szerkezetű templomokat három részből álló belső tér és

sátortető jellemzi, hagymakupolás sisakkal fedve. A templomok központi részét a

tekintélyes, méreténél fogva domináns főhajó alkotja.


Annak ellenére, hogy nem szerepel a Világörökségi listán, a Faépítészeti útvonalon

található néhány fatemplom kiemelt fontossággal bír. A magyar turisták körében egyik

legismertebb a 17. sz. közepén vörösfenyőből, szög felhasználása nélkül épült egyhajós,

késő gótikus Keresztelő Szent János templom, amely egyike a legszebb, legszínesebb

festett fatemplomoknak a Kárpátokban. A templom falait, mennyezetét a deszkákra festett

képek díszítik, melyeket 1656-től a 18. század közepéig, több ciklusban ismeretlen

művészek festettek. A templom fő dísze falakat és a mennyezetet borító 14 nagy alakú

kép Keresztelő Szent János életét mutatja be, rajtuk latin nyelvű, a Szentírásból származó

idézet utal azok témájára. Barna Gábor plébános kezdeményezésére a 18. sz. elején a

templom falaira – a jezsuita Hevenesi Gábor 1692-ben Nagyszombatban megjelent

„Indicia Sanctitatis Ungaricae” (Régi magyar szentség) c. könyvének metszetei alapján –

magyar szentek portréit festették. Az eredetileg 52 portré közül ma 49 arckép látható a

templomban, Orawka templomát ezért „A magyar szentek templomának” is szokták

nevezni.


Ugyancsak ismert látványosság Zakopane egyik jelképe, a jaszczurówkai Jézus

Szent Szíve kápolna. Tervezője és építője Stanisław Witkiewicz, az ismert festő és

építész, akinek egyik legszebb alkotásaként a kápolnát „Witkiewicz gyöngyszemének” is

nevezik. A magas folyamikő alapzaton álló, gerendából épült árkádos-galériás kápolnát

gorál ácsok és fafaragók építették 1905-1907 között. A zsindellyel fedett nyeregtetőből

négyszögletes harangtorony emelkedik, csúcsán fém kereszttel. Az egyhajós kis kápolna

téglalap alakú presbitériummal záródik, mellyel tervezője a góralok egyszerű kunyhóira

kívánt emlékeztetni. A szentély két oldalán színes ólomüveg ablakok – jobb oldalon a

częstochowai Szűz Mária és a lengyel címer, bal oldalon a Vilniusban látható

ostrobramskai Szűz Mária és a litván címer – láthatóak.


Sokak által látott, bár talán kevésbé ismert fatemplom a Zakopanéból Krakkóba

vezető út mellett, a Gorce Nemzeti Park nyugati szélén található Chabówka község feletti

dombtetőn álló, 1757-ben épült Szent Kereszt templom. Az alapításához fűződő egyik

legenda szerint egy gazdag kereskedő az eladott árukért kapott pénzzel teli tarisznyával

tartott hazafelé, és már egészen közel volt az otthonához, amikor rablók támadták meg. A

kereskedő nem tudta, mit tegyen, ezért térdre esett, és így kiáltott: „Szent Kereszt, ments

meg!”. A felhők között ekkor megjelent egy tüzes kereszt, amitől a rablók megijedtek, és

fejvesztve menekültek. Ezt követően csodás megmenekülése helyszínén a kereskedő

templomot alapított, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. A templomot 1994-

ben ismeretlenek felgyújtották, s csak a szerencsés véletlennek (a Krakkóból Zakopanéba

éppen akkor visszatérő tűzoltóknak) köszönhető, hogy nem égett porrá.


A Világörökség részét képező templomokon kívül a Faépítészeti útvonal további

figyelemre méltó görögkeleti szakrális épületei az eredeti formájában fennmaradt

Boldogságos Szűz Mária templom Andrzejówkában, a Szent Demetrius templom

Szczawnikban, a Szent Lukács templom Jastrzębikban, valamint a Szent Kosmas és

Szent Damian templom Tyliczben.

Ezeket a legfrisebb cikkeinket se hagyd ki:

Érezd otthon magad a Krakkói-régióban

+JÁTÉK!

polandtravel_logo_sideAB.jpg

Oldalunk a magyarországi

Lengyel Idegenforgalmi Szervezet

támogatásával készül!

© 2024 Szia Lengyelország! - minden jog fenntartva

bottom of page