FATEMPLOMOK KIS-LENGYELORSZÁGBAN
- Nagy Árpád
- Sep 18, 2024
- 4 min read
Lengyelország hat régiójának egyikeként Kis-Lengyelország (Małopolska) egy
hagyományokban, műemlékekben és természeti kincsekben gazdag történelmi régió. A
lengyel táj elválaszthatatlan eleme a történelmi faépítészet, amely gyönyörűen kiegészíti a
zöld völgyekkel, festői dombokkal és magas hegycsúcsokkal csábító hegyvidéki
környezetet. Mindezek az építészeti kincsek – melyek legnagyobb számban Kis-
Lengyelországban maradtak fenn – nemcsak a táj elbűvölő elemei, de olyan,
világviszonylatban is egyedülálló történelmi emlékek, amelyek a régió viharos történelmére
és gazdag hagyományaira emlékeztetnek.
Jaszczurówka
A műemlék épületek sorában kiemelkedő helyet foglalnak el a máig fennmaradt
gerendaépületek. A 255 legértékesebb történelmi faépületet csokorba gyűjtve a Sziléziai,
Kis-Lengyelországi és Kárpátaljai Vajdaság összefogásának eredményeként 2001-ben
hozták létre a Faépítészeti útvonalat (Szlak Architektury Drewnianej).
A több mint 1500 km hosszú Kis-Lengyelország Faépítészeti útvonal (Szlak
Architektury Drewnianej w Małopolsce) 255 történelmi faépítményt – többek között festői
katolikus templomok, gyönyörű ortodox templomok, karcsú harangtornyok, főúri kastélyok,
udvarházak és skanzenek – foglal magában, melyek a népi kultúra legértékesebb
építészeti emlékei közé tartoznak. Az útvonal négy részből áll, ezek Újszandec (Nowy
Sącz) és Gorlice, Tarnów és környéke, Árva (Orawa), Havasalja (Podhale), Szepesség és
a Pieninek, valamint Krakkó és környéke.
A szakrális épületek közül négy fatemplom 2003-ban felkerült az UNESCO Kulturális
és Természeti Világörökség listájára. Ezek a Szent Mihály arkangyal templom
Binarowában, a Szent Mihály arkangyal templom Dębno Podhalańskiban, a Szent
Leonard templom Lipnica Murowanában és a Szent Fülöp és Szent Jakab templom
Sękowában. 2013-ban újabb négy, ezúttal ortodox templom került fel az UNESCO
listájára. Ezek az Ifjabb Jakab apostol templom Powroźnikban, a Boldogságos Szűz Mária
templom Owczaryban, a Szent Paraskevi templom Kwiatońban és a Szent Mihály
arkangyal templom Brunary Wyżne-ben.
A legkorábban – 15-17. században – épült templomok azonos tájolással épültek, ami
azt jelenti, hogy a templom legfontosabb része, a presbitérium kelet felé nézett. Ez a
napkultuszra utaló szokás az ősidőkig nyúlik vissza, a kereszténység elterjedését
követően azonban már Krisztus szerepét szimbolizálta.
A fatemplomok megjelenése az évszázadok során jelentős változásokon ment
keresztül. Különböző korokban különböző típusú épületek épültek, a régebbi templomokat
ráadásul gyakran átépítették. Stílusuk a gótikától a reneszánszon és a barokkon át az
újabb korok stílusáig terjed. A legkorábbi időkből fennmaradt templomok eredetileg
általában két részből – egy téglalap alakú hajóból és egy szűkebb, három oldalról zárt
presbitériumból – álltak. A presbitériumhoz észak felől sekrestye, a hajóhoz délről és
nyugatról tornác csatlakozott. A 16. század végéig a templomépületeknek csak a déli
oldalán voltak ablakok, ezt éghajlati, de szimbolikus okokkal is magyarázták, azt hitték
ugyanis, hogy az északi oldalon ördögök és mindenféle gonosz lények leskelődnek. Az
építményt többnyire zsindellyel fedett meredek nyeregtető fedi, ennek szélességét a
presbitérium szélességéhez igazították.
A 16.-17. század fordulójától kezdve a régebbi fatemplomoknál a szentély nyugati
oldalkához tornyot, harangtornyot és gyakran ún. „soboty” nevű – a templomot körülvevő,
a tetővel azonos dőlésszögű, oszlopokkal alátámasztott – alacsony árkádokat építettek.
Az elnevezés onnan ered, hogy a templomtól távol élő híveknek már szombaton meg
kellett érkezniük, és egész éjjel várniuk kellett a vasárnapi szentmisére.
A kis-lengyelországi fatemplomok sorában különleges helyet foglalnak el a
görögkeleti és a lemkó hagyomány ötvözésével született lemkó ortodox templomok. Az ún.
ruszin-barokk stílusú, bordás szerkezetű templomokat három részből álló belső tér és
sátortető jellemzi, hagymakupolás sisakkal fedve. A templomok központi részét a
tekintélyes, méreténél fogva domináns főhajó alkotja.
Annak ellenére, hogy nem szerepel a Világörökségi listán, a Faépítészeti útvonalon
található néhány fatemplom kiemelt fontossággal bír. A magyar turisták körében egyik
legismertebb a 17. sz. közepén vörösfenyőből, szög felhasználása nélkül épült egyhajós,
késő gótikus Keresztelő Szent János templom, amely egyike a legszebb, legszínesebb
festett fatemplomoknak a Kárpátokban. A templom falait, mennyezetét a deszkákra festett
képek díszítik, melyeket 1656-től a 18. század közepéig, több ciklusban ismeretlen
művészek festettek. A templom fő dísze falakat és a mennyezetet borító 14 nagy alakú
kép Keresztelő Szent János életét mutatja be, rajtuk latin nyelvű, a Szentírásból származó
idézet utal azok témájára. Barna Gábor plébános kezdeményezésére a 18. sz. elején a
templom falaira – a jezsuita Hevenesi Gábor 1692-ben Nagyszombatban megjelent
„Indicia Sanctitatis Ungaricae” (Régi magyar szentség) c. könyvének metszetei alapján –
magyar szentek portréit festették. Az eredetileg 52 portré közül ma 49 arckép látható a
templomban, Orawka templomát ezért „A magyar szentek templomának” is szokták
nevezni.
Ugyancsak ismert látványosság Zakopane egyik jelképe, a jaszczurówkai Jézus
Szent Szíve kápolna. Tervezője és építője Stanisław Witkiewicz, az ismert festő és
építész, akinek egyik legszebb alkotásaként a kápolnát „Witkiewicz gyöngyszemének” is
nevezik. A magas folyamikő alapzaton álló, gerendából épült árkádos-galériás kápolnát
gorál ácsok és fafaragók építették 1905-1907 között. A zsindellyel fedett nyeregtetőből
négyszögletes harangtorony emelkedik, csúcsán fém kereszttel. Az egyhajós kis kápolna
téglalap alakú presbitériummal záródik, mellyel tervezője a góralok egyszerű kunyhóira
kívánt emlékeztetni. A szentély két oldalán színes ólomüveg ablakok – jobb oldalon a
częstochowai Szűz Mária és a lengyel címer, bal oldalon a Vilniusban látható
ostrobramskai Szűz Mária és a litván címer – láthatóak.
Sokak által látott, bár talán kevésbé ismert fatemplom a Zakopanéból Krakkóba
vezető út mellett, a Gorce Nemzeti Park nyugati szélén található Chabówka község feletti
dombtetőn álló, 1757-ben épült Szent Kereszt templom. Az alapításához fűződő egyik
legenda szerint egy gazdag kereskedő az eladott árukért kapott pénzzel teli tarisznyával
tartott hazafelé, és már egészen közel volt az otthonához, amikor rablók támadták meg. A
kereskedő nem tudta, mit tegyen, ezért térdre esett, és így kiáltott: „Szent Kereszt, ments
meg!”. A felhők között ekkor megjelent egy tüzes kereszt, amitől a rablók megijedtek, és
fejvesztve menekültek. Ezt követően csodás megmenekülése helyszínén a kereskedő
templomot alapított, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. A templomot 1994-
ben ismeretlenek felgyújtották, s csak a szerencsés véletlennek (a Krakkóból Zakopanéba
éppen akkor visszatérő tűzoltóknak) köszönhető, hogy nem égett porrá.
A Világörökség részét képező templomokon kívül a Faépítészeti útvonal további
figyelemre méltó görögkeleti szakrális épületei az eredeti formájában fennmaradt
Boldogságos Szűz Mária templom Andrzejówkában, a Szent Demetrius templom
Szczawnikban, a Szent Lukács templom Jastrzębikban, valamint a Szent Kosmas és
Szent Damian templom Tyliczben.
